kísérlet
Hungarian
Etymology
kísérel (“to try, attempt”) + -et (noun-forming suffix)[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiːʃeːrlɛt]
- Hyphenation: kí‧sér‧let
Noun
kísérlet (plural kísérletek)
- experiment
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kísérlet | kísérletek |
| accusative | kísérletet | kísérleteket |
| dative | kísérletnek | kísérleteknek |
| instrumental | kísérlettel | kísérletekkel |
| causal-final | kísérletért | kísérletekért |
| translative | kísérletté | kísérletekké |
| terminative | kísérletig | kísérletekig |
| essive-formal | kísérletként | kísérletekként |
| essive-modal | kísérletül | — |
| inessive | kísérletben | kísérletekben |
| superessive | kísérleten | kísérleteken |
| adessive | kísérletnél | kísérleteknél |
| illative | kísérletbe | kísérletekbe |
| sublative | kísérletre | kísérletekre |
| allative | kísérlethez | kísérletekhez |
| elative | kísérletből | kísérletekből |
| delative | kísérletről | kísérletekről |
| ablative | kísérlettől | kísérletektől |
| Possessive forms of kísérlet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kísérletem | kísérleteim |
| 2nd person sing. | kísérleted | kísérleteid |
| 3rd person sing. | kísérlete | kísérletei |
| 1st person plural | kísérletünk | kísérleteink |
| 2nd person plural | kísérletetek | kísérleteitek |
| 3rd person plural | kísérletük | kísérleteik |
Derived terms
- kísérleti
- kísérletez
- kísérletezik
(Compound words):
- gondolatkísérlet
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN