kártékony
Hungarian
Etymology
kár (“damage”) + tékony (“performer, doer”). The second part occurs only in compound words. It is from the te- stem variant of the verb tesz (“to do”) + -ékony (“adjective-forming suffix”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkaːrteːkoɲ]
- Hyphenation: kár‧té‧kony
Adjective
kártékony (comparative kártékonyabb, superlative legkártékonyabb)
- harmful, damaging
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kártékony | kártékonyak |
accusative | kártékonyat | kártékonyakat |
dative | kártékonynak | kártékonyaknak |
instrumental | kártékonnyal | kártékonyakkal |
causal-final | kártékonyért | kártékonyakért |
translative | kártékonnyá | kártékonyakká |
terminative | kártékonyig | kártékonyakig |
essive-formal | kártékonyként | kártékonyakként |
essive-modal | — | — |
inessive | kártékonyban | kártékonyakban |
superessive | kártékonyon | kártékonyakon |
adessive | kártékonynál | kártékonyaknál |
illative | kártékonyba | kártékonyakba |
sublative | kártékonyra | kártékonyakra |
allative | kártékonyhoz | kártékonyakhoz |
elative | kártékonyból | kártékonyakból |
delative | kártékonyról | kártékonyakról |
ablative | kártékonytól | kártékonyaktól |
Synonyms
- káros
Derived terms
- kártékony szoftver
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN