káosz
Hungarian
Etymology
From the Ancient Greek χάος (kháos, “abyss”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkaːos]
- Hyphenation: ká‧osz
Noun
káosz (plural káoszok)
- chaos
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | káosz | káoszok |
| accusative | káoszt | káoszokat |
| dative | káosznak | káoszoknak |
| instrumental | káosszal | káoszokkal |
| causal-final | káoszért | káoszokért |
| translative | káosszá | káoszokká |
| terminative | káoszig | káoszokig |
| essive-formal | káoszként | káoszokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | káoszban | káoszokban |
| superessive | káoszon | káoszokon |
| adessive | káosznál | káoszoknál |
| illative | káoszba | káoszokba |
| sublative | káoszra | káoszokra |
| allative | káoszhoz | káoszokhoz |
| elative | káoszból | káoszokból |
| delative | káoszról | káoszokról |
| ablative | káosztól | káoszoktól |
| Possessive forms of káosz | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | káoszom | káoszaim |
| 2nd person sing. | káoszod | káoszaid |
| 3rd person sing. | káosza | káoszai |
| 1st person plural | káoszunk | káoszaink |
| 2nd person plural | káoszotok | káoszaitok |
| 3rd person plural | káoszuk | káoszaik |
Synonyms
- fejetlenség
- összevisszaság
- zűrzavar