kooperáció
Hungarian
Etymology
Borrowed from Late Latin cooperatio.[1] With -áció ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkoːpɛraːt͡siʲoː]
- Hyphenation: ko‧ope‧rá‧ció
Noun
kooperáció (plural kooperációk)
- cooperation
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kooperáció | kooperációk |
| accusative | kooperációt | kooperációkat |
| dative | kooperációnak | kooperációknak |
| instrumental | kooperációval | kooperációkkal |
| causal-final | kooperációért | kooperációkért |
| translative | kooperációvá | kooperációkká |
| terminative | kooperációig | kooperációkig |
| essive-formal | kooperációként | kooperációkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kooperációban | kooperációkban |
| superessive | kooperáción | kooperációkon |
| adessive | kooperációnál | kooperációknál |
| illative | kooperációba | kooperációkba |
| sublative | kooperációra | kooperációkra |
| allative | kooperációhoz | kooperációkhoz |
| elative | kooperációból | kooperációkból |
| delative | kooperációról | kooperációkról |
| ablative | kooperációtól | kooperációktól |
| Possessive forms of kooperáció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kooperációm | kooperációim |
| 2nd person sing. | kooperációd | kooperációid |
| 3rd person sing. | kooperációja | kooperációi |
| 1st person plural | kooperációnk | kooperációink |
| 2nd person plural | kooperációtok | kooperációitok |
| 3rd person plural | kooperációjuk | kooperációik |
Synonyms
- együttműködés
Derived terms
- kooperációs
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN