konzorcium
Hungarian
Etymology
From German Konsortium, from Latin consortium.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkonzort͡siʲum]
- Hyphenation: kon‧zor‧ci‧um
Noun
konzorcium (plural konzorciumok)
- consortium
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | konzorcium | konzorciumok |
| accusative | konzorciumot | konzorciumokat |
| dative | konzorciumnak | konzorciumoknak |
| instrumental | konzorciummal | konzorciumokkal |
| causal-final | konzorciumért | konzorciumokért |
| translative | konzorciummá | konzorciumokká |
| terminative | konzorciumig | konzorciumokig |
| essive-formal | konzorciumként | konzorciumokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | konzorciumban | konzorciumokban |
| superessive | konzorciumon | konzorciumokon |
| adessive | konzorciumnál | konzorciumoknál |
| illative | konzorciumba | konzorciumokba |
| sublative | konzorciumra | konzorciumokra |
| allative | konzorciumhoz | konzorciumokhoz |
| elative | konzorciumból | konzorciumokból |
| delative | konzorciumról | konzorciumokról |
| ablative | konzorciumtól | konzorciumoktól |
| Possessive forms of konzorcium | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | konzorciumom | konzorciumaim |
| 2nd person sing. | konzorciumod | konzorciumaid |
| 3rd person sing. | konzorciuma | konzorciumai |
| 1st person plural | konzorciumunk | konzorciumaink |
| 2nd person plural | konzorciumotok | konzorciumaitok |
| 3rd person plural | konzorciumuk | konzorciumaik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN