kontinens
Hungarian
Etymology
From New Latin continens, continentis.[1] With -ens ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkontinɛnʃ]
- Hyphenation: kon‧ti‧nens
Noun
kontinens (plural kontinensek)
- continent (a large contiguous landmass)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kontinens | kontinensek |
| accusative | kontinenst | kontinenseket |
| dative | kontinensnek | kontinenseknek |
| instrumental | kontinenssel | kontinensekkel |
| causal-final | kontinensért | kontinensekért |
| translative | kontinenssé | kontinensekké |
| terminative | kontinensig | kontinensekig |
| essive-formal | kontinensként | kontinensekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kontinensben | kontinensekben |
| superessive | kontinensen | kontinenseken |
| adessive | kontinensnél | kontinenseknél |
| illative | kontinensbe | kontinensekbe |
| sublative | kontinensre | kontinensekre |
| allative | kontinenshez | kontinensekhez |
| elative | kontinensből | kontinensekből |
| delative | kontinensről | kontinensekről |
| ablative | kontinenstől | kontinensektől |
| Possessive forms of kontinens | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kontinensem | kontinenseim |
| 2nd person sing. | kontinensed | kontinenseid |
| 3rd person sing. | kontinense | kontinensei |
| 1st person plural | kontinensünk | kontinenseink |
| 2nd person plural | kontinensetek | kontinenseitek |
| 3rd person plural | kontinensük | kontinenseik |
Synonyms
- földrész
- világrész
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN