kontextus
Hungarian
Etymology
From Latin contextus.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkontɛkstuʃ]
- Hyphenation: kon‧tex‧tus
Noun
kontextus (plural kontextusok)
- context
- Synonyms: szövegkörnyezet, szövegösszefüggés
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kontextus | kontextusok |
| accusative | kontextust | kontextusokat |
| dative | kontextusnak | kontextusoknak |
| instrumental | kontextussal | kontextusokkal |
| causal-final | kontextusért | kontextusokért |
| translative | kontextussá | kontextusokká |
| terminative | kontextusig | kontextusokig |
| essive-formal | kontextusként | kontextusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kontextusban | kontextusokban |
| superessive | kontextuson | kontextusokon |
| adessive | kontextusnál | kontextusoknál |
| illative | kontextusba | kontextusokba |
| sublative | kontextusra | kontextusokra |
| allative | kontextushoz | kontextusokhoz |
| elative | kontextusból | kontextusokból |
| delative | kontextusról | kontextusokról |
| ablative | kontextustól | kontextusoktól |
| Possessive forms of kontextus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kontextusom | kontextusaim |
| 2nd person sing. | kontextusod | kontextusaid |
| 3rd person sing. | kontextusa | kontextusai |
| 1st person plural | kontextusunk | kontextusaink |
| 2nd person plural | kontextusotok | kontextusaitok |
| 3rd person plural | kontextusuk | kontextusaik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN