komoly
Hungarian
Etymology
From the adjective komor.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkomoj]
Audio (file) - Hyphenation: ko‧moly
Adjective
komoly (comparative komolyabb, superlative legkomolyabb)
- serious, grave
- stern, solemn (face)
- sincere
- earnest
- severe
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | komoly | komolyak |
| accusative | komolyat | komolyakat |
| dative | komolynak | komolyaknak |
| instrumental | komollyal | komolyakkal |
| causal-final | komolyért | komolyakért |
| translative | komollyá | komolyakká |
| terminative | komolyig | komolyakig |
| essive-formal | komolyként | komolyakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | komolyban | komolyakban |
| superessive | komolyon | komolyakon |
| adessive | komolynál | komolyaknál |
| illative | komolyba | komolyakba |
| sublative | komolyra | komolyakra |
| allative | komolyhoz | komolyakhoz |
| elative | komolyból | komolyakból |
| delative | komolyról | komolyakról |
| ablative | komolytól | komolyaktól |
Derived terms
- komolyan
- komolykodik
- komolyodik
- komolyság
- komolytalan
(Compound words):
- komolyzene
(Expressions):
- komolyan vesz
- komolyra fordul
See also
- Appendix:Hungarian words with ly
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN