kommandáns
Hungarian
Etymology
From German Kommandant (“commander”).[1] With -áns ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkomːɒndaːnʃ]
- Hyphenation: kom‧man‧dáns
Noun
kommandáns (plural kommandánsok)
- (archaic) commander
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kommandáns | kommandánsok |
| accusative | kommandánst | kommandánsokat |
| dative | kommandánsnak | kommandánsoknak |
| instrumental | kommandánssal | kommandánsokkal |
| causal-final | kommandánsért | kommandánsokért |
| translative | kommandánssá | kommandánsokká |
| terminative | kommandánsig | kommandánsokig |
| essive-formal | kommandánsként | kommandánsokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kommandánsban | kommandánsokban |
| superessive | kommandánson | kommandánsokon |
| adessive | kommandánsnál | kommandánsoknál |
| illative | kommandánsba | kommandánsokba |
| sublative | kommandánsra | kommandánsokra |
| allative | kommandánshoz | kommandánsokhoz |
| elative | kommandánsból | kommandánsokból |
| delative | kommandánsról | kommandánsokról |
| ablative | kommandánstól | kommandánsoktól |
| Possessive forms of kommandáns | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kommandánsom | kommandánsaim |
| 2nd person sing. | kommandánsod | kommandánsaid |
| 3rd person sing. | kommandánsa | kommandánsai |
| 1st person plural | kommandánsunk | kommandánsaink |
| 2nd person plural | kommandánsotok | kommandánsaitok |
| 3rd person plural | kommandánsuk | kommandánsaik |
Synonyms
- parancsnok
Related terms
- kommandíroz
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN