kokárda
See also: kokarda
Hungarian
kokárda (Hungarian red-white-green cockade)
Etymology
From German Kokarde, from French cocarde, from Old French cocquart (“vain”), from coq (“rooster”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkokaːrdɒ]
- Hyphenation: ko‧kár‧da
Noun
kokárda (plural kokárdák)
- cockade (a rosette or knot of ribbon worn in a hat or a lapel, especially as a party badge)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kokárda | kokárdák |
| accusative | kokárdát | kokárdákat |
| dative | kokárdának | kokárdáknak |
| instrumental | kokárdával | kokárdákkal |
| causal-final | kokárdáért | kokárdákért |
| translative | kokárdává | kokárdákká |
| terminative | kokárdáig | kokárdákig |
| essive-formal | kokárdaként | kokárdákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kokárdában | kokárdákban |
| superessive | kokárdán | kokárdákon |
| adessive | kokárdánál | kokárdáknál |
| illative | kokárdába | kokárdákba |
| sublative | kokárdára | kokárdákra |
| allative | kokárdához | kokárdákhoz |
| elative | kokárdából | kokárdákból |
| delative | kokárdáról | kokárdákról |
| ablative | kokárdától | kokárdáktól |
| Possessive forms of kokárda | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kokárdám | kokárdáim |
| 2nd person sing. | kokárdád | kokárdáid |
| 3rd person sing. | kokárdája | kokárdái |
| 1st person plural | kokárdánk | kokárdáink |
| 2nd person plural | kokárdátok | kokárdáitok |
| 3rd person plural | kokárdájuk | kokárdáik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN