koalíció
Hungarian
Etymology
Borrowed from English coalition and French coalition.[1] With Latinate -ció ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkoɒliːt͡siʲoː]
- Hyphenation: ko‧a‧lí‧ció
Noun
koalíció (plural koalíciók)
- coalition
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | koalíció | koalíciók |
| accusative | koalíciót | koalíciókat |
| dative | koalíciónak | koalícióknak |
| instrumental | koalícióval | koalíciókkal |
| causal-final | koalícióért | koalíciókért |
| translative | koalícióvá | koalíciókká |
| terminative | koalícióig | koalíciókig |
| essive-formal | koalícióként | koalíciókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | koalícióban | koalíciókban |
| superessive | koalíción | koalíciókon |
| adessive | koalíciónál | koalícióknál |
| illative | koalícióba | koalíciókba |
| sublative | koalícióra | koalíciókra |
| allative | koalícióhoz | koalíciókhoz |
| elative | koalícióból | koalíciókból |
| delative | koalícióról | koalíciókról |
| ablative | koalíciótól | koalícióktól |
| Possessive forms of koalíció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | koalícióm | koalícióim |
| 2nd person sing. | koalíciód | koalícióid |
| 3rd person sing. | koalíciója | koalíciói |
| 1st person plural | koalíciónk | koalícióink |
| 2nd person plural | koalíciótok | koalícióitok |
| 3rd person plural | koalíciójuk | koalícióik |
Derived terms
- koalíciós
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN