klisé

klisé

See also: klise, kliše, klišé, and klişe

Hungarian

Etymology

From German Klischee, from French cliché, from clicher, from German Klitsch.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkliʃeː]
• Hyphenation: kli‧sé
• Rhymes: -ʃeː

Noun

klisé (plural klisék)

1. (printing) plate, block (a metal plate used to duplicate images)

   Synonyms: nyomólemez, nyomódúc

2. cliché, commonplace, platitude (a stereotyped/hackneyed phrase)

   Synonyms: közhely, szólam

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	klisé	klisék
accusative	klisét	kliséket
dative	klisének	kliséknek
instrumental	klisével	klisékkel
causal-final	kliséért	klisékért
translative	klisévé	klisékké
terminative	kliséig	klisékig
essive-formal	kliséként	klisékként
essive-modal	—	—
inessive	klisében	klisékben
superessive	klisén	kliséken
adessive	klisénél	kliséknél
illative	klisébe	klisékbe
sublative	klisére	klisékre
allative	kliséhez	klisékhez
elative	kliséből	klisékből
delative	kliséről	klisékről
ablative	klisétől	kliséktől
non-attributive possessive - singular	kliséé	kliséké
non-attributive possessive - plural	klisééi	klisékéi

Possessive forms of klisé
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	klisém	kliséim
2nd person sing.	kliséd	kliséid
3rd person sing.	kliséje	kliséi
1st person plural	klisénk	kliséink
2nd person plural	klisétek	kliséitek
3rd person plural	kliséjük	kliséik

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

• klisé in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN