kizárás
Hungarian
Etymology
kizár + -ás
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkizaːraːʃ]
- Hyphenation: ki‧zá‧rás
Noun
kizárás (plural kizárások)
- exclusion
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kizárás | kizárások |
| accusative | kizárást | kizárásokat |
| dative | kizárásnak | kizárásoknak |
| instrumental | kizárással | kizárásokkal |
| causal-final | kizárásért | kizárásokért |
| translative | kizárássá | kizárásokká |
| terminative | kizárásig | kizárásokig |
| essive-formal | kizárásként | kizárásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kizárásban | kizárásokban |
| superessive | kizáráson | kizárásokon |
| adessive | kizárásnál | kizárásoknál |
| illative | kizárásba | kizárásokba |
| sublative | kizárásra | kizárásokra |
| allative | kizáráshoz | kizárásokhoz |
| elative | kizárásból | kizárásokból |
| delative | kizárásról | kizárásokról |
| ablative | kizárástól | kizárásoktól |
| Possessive forms of kizárás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kizárásom | kizárásaim |
| 2nd person sing. | kizárásod | kizárásaid |
| 3rd person sing. | kizárása | kizárásai |
| 1st person plural | kizárásunk | kizárásaink |
| 2nd person plural | kizárásotok | kizárásaitok |
| 3rd person plural | kizárásuk | kizárásaik |