kivezető
Hungarian
Etymology
kivezet + -ő
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkivɛzɛtøː]
- Hyphenation: ki‧ve‧ze‧tő
- Rhymes: -tøː
Participle
kivezető
- present participle of kivezet
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kivezető | kivezetők |
| accusative | kivezetőt | kivezetőket |
| dative | kivezetőnek | kivezetőknek |
| instrumental | kivezetővel | kivezetőkkel |
| causal-final | kivezetőért | kivezetőkért |
| translative | kivezetővé | kivezetőkké |
| terminative | kivezetőig | kivezetőkig |
| essive-formal | kivezetőként | kivezetőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kivezetőben | kivezetőkben |
| superessive | kivezetőn | kivezetőkön |
| adessive | kivezetőnél | kivezetőknél |
| illative | kivezetőbe | kivezetőkbe |
| sublative | kivezetőre | kivezetőkre |
| allative | kivezetőhöz | kivezetőkhöz |
| elative | kivezetőből | kivezetőkből |
| delative | kivezetőről | kivezetőkről |
| ablative | kivezetőtől | kivezetőktől |
| non-attributive possessive - singular | kivezetőé | kivezetőké |
| non-attributive possessive - plural | kivezetőéi | kivezetőkéi |