kijelent
Hungarian
Etymology
ki- + jelent
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkijɛlɛnt]
- Hyphenation: ki‧je‧lent
Verb
kijelent
- (transitive) to state, to declare
Conjugation
conjugation of kijelent
Infinitive | kijelenteni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | kijelentett | |||||||
Present participle | kijelentő | |||||||
Future participle | kijelentendő | |||||||
Adverbial participle | kijelentve | |||||||
Potential | kijelenthet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | kijelentek | kijelentesz | kijelent | kijelentünk | kijelentetek | kijelentenek |
Definite | kijelentem én téged/titeket kijelentelek | kijelented | kijelenti | kijelentjük | kijelentitek | kijelentik | ||
Past | Indefinite | kijelentettem | kijelentettél | kijelentett | kijelentettünk | kijelentettetek | kijelentettek | |
Definite | kijelentettem én téged/titeket kijelentettelek | kijelentetted | kijelentette | kijelentettük | kijelentettétek | kijelentették | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | kijelentenék | kijelentenél | kijelentene | kijelentenénk | kijelentenétek | kijelentenének |
Definite | kijelenteném én téged/titeket kijelentenélek | kijelentenéd | kijelentené | kijelentenénk | kijelentenétek | kijelentenék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | kijelentsek | kijelents or kijelentsél | kijelentsen | kijelentsünk | kijelentsetek | kijelentsenek |
Definite | kijelentsem én téged/titeket kijelentselek | kijelentsd or kijelentsed | kijelentse | kijelentsük | kijelentsétek | kijelentsék | ||
Conjugated infinitive | kijelentenem | kijelentened | kijelentenie | kijelentenünk | kijelentenetek | kijelenteniük |
Derived terms
- kijelentés
- kijelentő
(Expressions):
- kijelentő mód