kecske
Hungarian
kecske
Etymology
Of debated origin:[1]
- From a Turkic language. Compare Turkish keçi, Cuvok качака.
- Internal development. From an otherwise unattested stem + -ke (diminutive suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛt͡ʃkɛ]
- Hyphenation: kecs‧ke
Noun
kecske (plural kecskék)
- goat
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kecske | kecskék |
| accusative | kecskét | kecskéket |
| dative | kecskének | kecskéknek |
| instrumental | kecskével | kecskékkel |
| causal-final | kecskéért | kecskékért |
| translative | kecskévé | kecskékké |
| terminative | kecskéig | kecskékig |
| essive-formal | kecskeként | kecskékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kecskében | kecskékben |
| superessive | kecskén | kecskéken |
| adessive | kecskénél | kecskéknél |
| illative | kecskébe | kecskékbe |
| sublative | kecskére | kecskékre |
| allative | kecskéhez | kecskékhez |
| elative | kecskéből | kecskékből |
| delative | kecskéről | kecskékről |
| ablative | kecskétől | kecskéktől |
| Possessive forms of kecske | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kecském | kecskéim |
| 2nd person sing. | kecskéd | kecskéid |
| 3rd person sing. | kecskéje | kecskéi |
| 1st person plural | kecskénk | kecskéink |
| 2nd person plural | kecskétek | kecskéitek |
| 3rd person plural | kecskéjük | kecskéik |
Derived terms
- bezoárkecske
- házikecske
- kecskeszakáll
- vadkecske
(Expressions):
- kőszáli kecske
- pödröttszarvú kecske
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN