katalógus

katalógus

Hungarian

Etymology

From Latin catalogus, from Ancient Greek κατάλογος (katálogos, “an enrollment, a register, a list, catalogue”), from καταλέγω (katalégō, “to recount, to tell at length or in order, to make a list”), from κατά (katá, “downwards, towards”) + λέγω (légō, “to gather, to pick up, to choose for oneself, to pick out, to count”).[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒtɒloːɡuʃ]
• Hyphenation: ka‧ta‧ló‧gus

Noun

katalógus (plural katalógusok)

1. catalogue, catalog
2. (education) roll call (in college or university)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	katalógus	katalógusok
accusative	katalógust	katalógusokat
dative	katalógusnak	katalógusoknak
instrumental	katalógussal	katalógusokkal
causal-final	katalógusért	katalógusokért
translative	katalógussá	katalógusokká
terminative	katalógusig	katalógusokig
essive-formal	katalógusként	katalógusokként
essive-modal	—	—
inessive	katalógusban	katalógusokban
superessive	katalóguson	katalógusokon
adessive	katalógusnál	katalógusoknál
illative	katalógusba	katalógusokba
sublative	katalógusra	katalógusokra
allative	katalógushoz	katalógusokhoz
elative	katalógusból	katalógusokból
delative	katalógusról	katalógusokról
ablative	katalógustól	katalógusoktól

Possessive forms of katalógus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	katalógusom	katalógusaim
2nd person sing.	katalógusod	katalógusaid
3rd person sing.	katalógusa	katalógusai
1st person plural	katalógusunk	katalógusaink
2nd person plural	katalógusotok	katalógusaitok
3rd person plural	katalógusuk	katalógusaik

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN