karkötő
Hungarian
Etymology
kar + kötő
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɒrkøtøː]
- Hyphenation: kar‧kö‧tő
Noun
karkötő (plural karkötők)
- bracelet, armlet
- Synonym: karperec
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | karkötő | karkötők |
| accusative | karkötőt | karkötőket |
| dative | karkötőnek | karkötőknek |
| instrumental | karkötővel | karkötőkkel |
| causal-final | karkötőért | karkötőkért |
| translative | karkötővé | karkötőkké |
| terminative | karkötőig | karkötőkig |
| essive-formal | karkötőként | karkötőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | karkötőben | karkötőkben |
| superessive | karkötőn | karkötőkön |
| adessive | karkötőnél | karkötőknél |
| illative | karkötőbe | karkötőkbe |
| sublative | karkötőre | karkötőkre |
| allative | karkötőhöz | karkötőkhöz |
| elative | karkötőből | karkötőkből |
| delative | karkötőről | karkötőkről |
| ablative | karkötőtől | karkötőktől |
| Possessive forms of karkötő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | karkötőm | karkötőim |
| 2nd person sing. | karkötőd | karkötőid |
| 3rd person sing. | karkötője | karkötői |
| 1st person plural | karkötőnk | karkötőink |
| 2nd person plural | karkötőtök | karkötőitek |
| 3rd person plural | karkötőjük | karkötőik |