jellegzetes
Hungarian
Etymology
jelleg + -zet + -es
Pronunciation
- IPA(key): [ˈjɛlːɛɡzɛtɛʃ]
- Hyphenation: jel‧leg‧ze‧tes
Adjective
jellegzetes (comparative jellegzetesebb, superlative legjellegzetesebb)
- characteristic
Declension
| Inflection of jellegzetes | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | jellegzetes | jellegzetesek |
| accusative | jellegzetest jellegzeteset | jellegzeteseket |
| dative | jellegzetesnek | jellegzeteseknek |
| instrumental | jellegzetessel | jellegzetesekkel |
| causal-final | jellegzetesért | jellegzetesekért |
| translative | jellegzetessé | jellegzetesekké |
| terminative | jellegzetesig | jellegzetesekig |
| essive-formal | jellegzetesként | jellegzetesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jellegzetesben | jellegzetesekben |
| superessive | jellegzetesen | jellegzeteseken |
| adessive | jellegzetesnél | jellegzeteseknél |
| illative | jellegzetesbe | jellegzetesekbe |
| sublative | jellegzetesre | jellegzetesekre |
| allative | jellegzeteshez | jellegzetesekhez |
| elative | jellegzetesből | jellegzetesekből |
| delative | jellegzetesről | jellegzetesekről |
| ablative | jellegzetestől | jellegzetesektől |
Derived terms
- jellegzetesség
Further reading
- jellegzetes in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.