jelenet
Hungarian
Etymology
jelenik + -et[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈjɛlɛnɛt]
- Hyphenation: je‧le‧net
Noun
jelenet (plural jelenetek)
- scene
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | jelenet | jelenetek |
| accusative | jelenetet | jeleneteket |
| dative | jelenetnek | jeleneteknek |
| instrumental | jelenettel | jelenetekkel |
| causal-final | jelenetért | jelenetekért |
| translative | jelenetté | jelenetekké |
| terminative | jelenetig | jelenetekig |
| essive-formal | jelenetként | jelenetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jelenetben | jelenetekben |
| superessive | jeleneten | jeleneteken |
| adessive | jelenetnél | jeleneteknél |
| illative | jelenetbe | jelenetekbe |
| sublative | jelenetre | jelenetekre |
| allative | jelenethez | jelenetekhez |
| elative | jelenetből | jelenetekből |
| delative | jelenetről | jelenetekről |
| ablative | jelenettől | jelenetektől |
| Possessive forms of jelenet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | jelenetem | jeleneteim |
| 2nd person sing. | jeleneted | jeleneteid |
| 3rd person sing. | jelenete | jelenetei |
| 1st person plural | jelenetünk | jeleneteink |
| 2nd person plural | jelenetetek | jeleneteitek |
| 3rd person plural | jelenetük | jeleneteik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6