imádkozik
Hungarian
Etymology
imád + -kozik [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈimaːtkozik]
- Hyphenation: imád‧ko‧zik
Verb
imádkozik
- (intransitive, religion) to pray (to communicate with God for any reason)
Conjugation
conjugation of imádkozik
| Infinitive | imádkozni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | imádkozott | |||||||
| Present participle | imádkozó | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | imádkozva | |||||||
| Potential | imádkozhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | imádkozom or imádkozok | imádkozol | imádkozik | imádkozunk | imádkoztok | imádkoznak |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | imádkoztam | imádkoztál | imádkozott | imádkoztunk | imádkoztatok | imádkoztak | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional mood | Present | Indefinite | imádkoznék | imádkoznál | imádkozna | imádkoznánk | imádkoznátok | imádkoznának |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | imádkozzak | imádkozz or imádkozzál | imádkozzon | imádkozzunk | imádkozzatok | imádkozzanak |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated infinitive | imádkoznom | imádkoznod | imádkoznia | imádkoznunk | imádkoznotok | imádkozniuk | ||
Derived terms
- imádkozás
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN