ige
See also: Ige, Igę, IgE, -ige, and иге
Estonian
Etymology
From Proto-Finnic *igen, from Proto-Finno-Ugric *ikene. Cognate with Finnish ien and Hungarian íny.
Noun
ige (genitive igeme, partitive iget)
- gum (part of mouth)
Declension
Inflection of ige (ÕS type 4/ase, no gradation)
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ige | igemed |
| accusative | igeme | igemed |
| genitive | igeme | igemete |
| partitive | iget | igemeid |
| illative | igemesse | igemetesse igemeisse |
| inessive | igemes | igemetes igemeis |
| elative | igemest | igemetest igemeist |
| allative | igemele | igemetele igemeile |
| adessive | igemel | igemetel igemeil |
| ablative | igemelt | igemetelt igemeilt |
| translative | igemeks | igemeteks igemeiks |
| terminative | igemeni | igemeteni |
| essive | igemena | igemetena |
| abessive | igemeta | igemeteta |
| comitative | igemega | igemetega |
Further reading
- ige in Sõnaveeb
- ige in Eesti keele seletav sõnaraamat
Hungarian
Etymology
Uncertain. Perhaps from a Turkic language.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiɡɛ]
- Hyphenation: ige
- Rhymes: -ɡɛ
Noun
ige (plural igék)
- (grammar) verb
- (biblical) Word
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ige | igék |
| accusative | igét | igéket |
| dative | igének | igéknek |
| instrumental | igével | igékkel |
| causal-final | igéért | igékért |
| translative | igévé | igékké |
| terminative | igéig | igékig |
| essive-formal | igeként | igékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | igében | igékben |
| superessive | igén | igéken |
| adessive | igénél | igéknél |
| illative | igébe | igékbe |
| sublative | igére | igékre |
| allative | igéhez | igékhez |
| elative | igéből | igékből |
| delative | igéről | igékről |
| ablative | igétől | igéktől |
| non-attributive possessive - singular | igéé | igéké |
| non-attributive possessive - plural | igééi | igékéi |
| Possessive forms of ige | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | igém | igéim |
| 2nd person sing. | igéd | igéid |
| 3rd person sing. | igéje | igéi |
| 1st person plural | igénk | igéink |
| 2nd person plural | igétek | igéitek |
| 3rd person plural | igéjük | igéik |
Derived terms
- igei
- igéz
Compound words
- igealak
- igeidő
- igekötő
- igemód
- igemódosító
- igenév
- igenévszó
- igeragozás
- igeszemlélet
- jelige
- létige
- segédige
- szállóige
- varázsige
Expressions
- igenévi ige
- kezdő ige
- rendhagyó ige
- szabályos ige
- tárgyas ige
- tárgyatlan ige
See also
- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó (Category: hu:Parts of speech)
References
- ige in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- (verb): ige in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- ([textile industry] a folksy term for three yarns on the reel): ige in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Maia
Pronoun
ige
- where
Mwotlap
Etymology
From earlier irge (attested in Codrington 1885), from Proto-Torres-Banks *i ra ɣai, from Proto-Oceanic *i (“3rd person pronoun”) + *-ra (“3rd person plural suffix”) + *kai (“native, person”).
Pronunciation
- IPA(key): /iɣɛ/
Article
ige (plural)
- the (plural article for human nouns)
- ige lōqōvēn ― (the) women
Usage notes
- General determiner; does not encode definiteness.
- Contrasts with singular na- (prefix), dual yoge, trial tēlge.
Pronoun
ige
- people (generic plural for human nouns)
- Nitog etet ige! ― Stop staring at people!
- ige to-M̄otlap ― the people of Motalava (M̄otlap)
Usage notes
- Contrasts with 3rd plural personal pronoun kēy.
References
- The Melanesian Languages. (1885). Oxford: Clarendon Press. (full text from the Internet Archive).
- François, Alexandre. 2005. A typological overview of Mwotlap, an Oceanic language of Vanuatu. Linguistic typology 9 (1): 115–146. DOI:10.1515/lity.2005.9.1.115.
- François, Alexandre. 2022. Online Mwotlap–English–French cultural dictionary. Electronic files. Paris: CNRS. (Pdf version) – entry ige.