időzítő

időzítő

Hungarian

Etymology

From időzít (“to time”) +‎ -ő (“present participle suffix”), from időz + -ít (“causative verb-forming suffix”), from idő (“time”) + -z (“verb-forming suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈidøːziːtøː]
• Hyphenation: idő‧zí‧tő

Noun

időzítő (plural időzítők)

1. timer (a device used to measure amounts of time)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	időzítő	időzítők
accusative	időzítőt	időzítőket
dative	időzítőnek	időzítőknek
instrumental	időzítővel	időzítőkkel
causal-final	időzítőért	időzítőkért
translative	időzítővé	időzítőkké
terminative	időzítőig	időzítőkig
essive-formal	időzítőként	időzítőkként
essive-modal	időzítőül	—
inessive	időzítőben	időzítőkben
superessive	időzítőn	időzítőkön
adessive	időzítőnél	időzítőknél
illative	időzítőbe	időzítőkbe
sublative	időzítőre	időzítőkre
allative	időzítőhöz	időzítőkhöz
elative	időzítőből	időzítőkből
delative	időzítőről	időzítőkről
ablative	időzítőtől	időzítőktől

Possessive forms of időzítő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	időzítőm	időzítőim
2nd person sing.	időzítőd	időzítőid
3rd person sing.	időzítője	időzítői
1st person plural	időzítőnk	időzítőink
2nd person plural	időzítőtök	időzítőitek
3rd person plural	időzítőjük	időzítőik

Verb

időzítő

1. present participle of időzít