idealizál

idealizál

Hungarian

Etymology

From German idealisieren, from French idéaliser.[1] With -izál suffix.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈidɛɒlizaːl]
• Hyphenation: ide‧a‧li‧zál

Verb

idealizál

1. (transitive) to idealize

Conjugation

conjugation of idealizál

Infinitive			idealizálni
Past participle			idealizált
Present participle			idealizáló
Future participle			idealizálandó
Adverbial participle			idealizálva
Potential			idealizálhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	idealizálok	idealizálsz	idealizál	idealizálunk	idealizáltok	idealizálnak
		Definite	idealizálom én téged/titeket idealizállak	idealizálod	idealizálja	idealizáljuk	idealizáljátok	idealizálják
	Past	Indefinite	idealizáltam	idealizáltál	idealizált	idealizáltunk	idealizáltatok	idealizáltak
		Definite	idealizáltam én téged/titeket idealizáltalak	idealizáltad	idealizálta	idealizáltuk	idealizáltátok	idealizálták
Conditional mood	Present	Indefinite	idealizálnék	idealizálnál	idealizálna	idealizálnánk	idealizálnátok	idealizálnának
		Definite	idealizálnám én téged/titeket idealizálnálak	idealizálnád	idealizálná	idealizálnánk	idealizálnátok	idealizálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	idealizáljak	idealizálj or idealizáljál	idealizáljon	idealizáljunk	idealizáljatok	idealizáljanak
		Definite	idealizáljam én téged/titeket idealizáljalak	idealizáld or idealizáljad	idealizálja	idealizáljuk	idealizáljátok	idealizálják
Conjugated infinitive			idealizálnom	idealizálnod	idealizálnia	idealizálnunk	idealizálnotok	idealizálniuk

Synonyms

• eszményít

Derived terms

• idealizálás

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN