húz

húz

See also: huž

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *kupɜ-tɜ- (“to tear, pull, draw”).[1][2]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhuːz]

Verb

húz

1. (transitive) to pull, draw
2. (transitive) to drag, haul

Conjugation

conjugation of húz

Infinitive			húzni
Past participle			húzott
Present participle			húzó
Future participle			húzandó
Adverbial participle			húzva
Potential			húzhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	húzok	húzol	húz	húzunk	húztok	húznak
		Definite	húzom én téged/titeket húzlak	húzod	húzza	húzzuk	húzzátok	húzzák
	Past	Indefinite	húztam	húztál	húzott	húztunk	húztatok	húztak
		Definite	húztam én téged/titeket húztalak	húztad	húzta	húztuk	húztátok	húzták
Conditional mood	Present	Indefinite	húznék	húznál	húzna	húznánk	húznátok	húznának
		Definite	húznám én téged/titeket húználak	húznád	húzná	húznánk	húznátok	húznák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	húzzak	húzz or húzzál	húzzon	húzzunk	húzzatok	húzzanak
		Definite	húzzam én téged/titeket húzzalak	húzd or húzzad	húzza	húzzuk	húzzátok	húzzák
Conjugated infinitive			húznom	húznod	húznia	húznunk	húznotok	húzniuk

Derived terms

• huzal
• huzam
• huzat
• húzkod
• húzó
• húzódik

(Compound words):

• húz-halaszt

(With verbal prefixes):

• aláhúz
• áthúz
• behúz
• belehúz
• elhúz
• felhúz
• félrehúz
• fölhúz
• kihúz
• lehúz
• összehúz
• ráhúz
• széthúz
• visszahúz

(Expressions):

• húzza az időt
• ujjat húz

References

1. Entry #1782 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN