házasságtörés
Hungarian
Etymology
házasság + törés
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhaːzɒʃːaːktøreːʃ]
- Hyphenation: há‧zas‧ság‧tö‧rés
Noun
házasságtörés (plural házasságtörések)
- adultery (sexual intercourse by a married person with someone other than their spouse)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | házasságtörés | házasságtörések |
| accusative | házasságtörést | házasságtöréseket |
| dative | házasságtörésnek | házasságtöréseknek |
| instrumental | házasságtöréssel | házasságtörésekkel |
| causal-final | házasságtörésért | házasságtörésekért |
| translative | házasságtöréssé | házasságtörésekké |
| terminative | házasságtörésig | házasságtörésekig |
| essive-formal | házasságtörésként | házasságtörésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | házasságtörésben | házasságtörésekben |
| superessive | házasságtörésen | házasságtöréseken |
| adessive | házasságtörésnél | házasságtöréseknél |
| illative | házasságtörésbe | házasságtörésekbe |
| sublative | házasságtörésre | házasságtörésekre |
| allative | házasságtöréshez | házasságtörésekhez |
| elative | házasságtörésből | házasságtörésekből |
| delative | házasságtörésről | házasságtörésekről |
| ablative | házasságtöréstől | házasságtörésektől |
| Possessive forms of házasságtörés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | házasságtörésem | házasságtöréseim |
| 2nd person sing. | házasságtörésed | házasságtöréseid |
| 3rd person sing. | házasságtörése | házasságtörései |
| 1st person plural | házasságtörésünk | házasságtöréseink |
| 2nd person plural | házasságtörésetek | házasságtöréseitek |
| 3rd person plural | házasságtörésük | házasságtöréseik |