humán
See also: human
Hungarian
Etymology
From German human.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhumaːn]
- Hyphenation: hu‧mán
Adjective
humán (not comparable)
- (education) classical (of or relating to the classical - Latin, Greek - languages, literature, history and philosophy)
- humán tárgyak ― humanities
- (medicine) human (as opposed to animal)
- humán embrió ― a human embryo
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | humán | humánok |
| accusative | humánt | humánokat |
| dative | humánnak | humánoknak |
| instrumental | humánnal | humánokkal |
| causal-final | humánért | humánokért |
| translative | humánná | humánokká |
| terminative | humánig | humánokig |
| essive-formal | humánként | humánokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | humánban | humánokban |
| superessive | humánon | humánokon |
| adessive | humánnál | humánoknál |
| illative | humánba | humánokba |
| sublative | humánra | humánokra |
| allative | humánhoz | humánokhoz |
| elative | humánból | humánokból |
| delative | humánról | humánokról |
| ablative | humántól | humánoktól |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN