homlokú
Hungarian
Etymology
homlok (“forehead”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhomlokuː]
- Hyphenation: hom‧lo‧kú
Adjective
homlokú (not comparable)
- -foreheaded, with a …… forehead (having some specific type of forehead)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | homlokú | homlokúak |
| accusative | homlokút | homlokúakat |
| dative | homlokúnak | homlokúaknak |
| instrumental | homlokúval | homlokúakkal |
| causal-final | homlokúért | homlokúakért |
| translative | homlokúvá | homlokúakká |
| terminative | homlokúig | homlokúakig |
| essive-formal | homlokúként | homlokúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | homlokúban | homlokúakban |
| superessive | homlokún | homlokúakon |
| adessive | homlokúnál | homlokúaknál |
| illative | homlokúba | homlokúakba |
| sublative | homlokúra | homlokúakra |
| allative | homlokúhoz | homlokúakhoz |
| elative | homlokúból | homlokúakból |
| delative | homlokúról | homlokúakról |
| ablative | homlokútól | homlokúaktól |
Coordinate terms
- (second elements of body part compounds) testű, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, patájú, pofájú, sarkú, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tüdejű, ujjú, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, törzsű, virágú