hideg
Hungarian
Etymology
Native word. Probably from a stem of unknown origin + -d (frequentative suffix) + -eg (nominal-forming suffix). For the ending, compare beteg (“ill”), meleg (“warm”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhidɛɡ]
Audio (file) - Hyphenation: hi‧deg
- Rhymes: -ɛɡ
Adjective
hideg (comparative hidegebb, superlative leghidegebb)
- cold (having a low temperature)
- Coordinate terms: (cool: somewhat cold) hűvös, (refreshingly cool) hűs
- Antonyms: (hot) forró, (warm) meleg
- cold, distant, unfeeling
- 1872, Mór Jókai, Az arany ember, (Timar’s Two Worlds), part 3, chapter 2, translated by Mrs. Hegan Kennard:
- Egy napon azt mondta Mihály odahaza, hogy le kell mennie Levetincre, ahonnan csak egy hónap múlva kerül majd elő. Minden úti készület úgy volt intézve, hogy hosszú időre távol marad. ¶ Mikor a házastársak búcsúcsókot váltottak egymással: hideg, látszólagos, szerződéses csókot, Athalie is jelen volt.
- One day Michael said at home that he had to go to Levetinczy, and could hardly get back in less than a month. All his preparations were made for a long absence. When the married couple took leave of each other with a kiss—a cool, conventional kiss—Athalie was present.
- Egy napon azt mondta Mihály odahaza, hogy le kell mennie Levetincre, ahonnan csak egy hónap múlva kerül majd elő. Minden úti készület úgy volt intézve, hogy hosszú időre távol marad. ¶ Mikor a házastársak búcsúcsókot váltottak egymással: hideg, látszólagos, szerződéses csókot, Athalie is jelen volt.
- 1872, Mór Jókai, Az arany ember, (Timar’s Two Worlds), part 3, chapter 2, translated by Mrs. Hegan Kennard:
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hideg | hidegek |
| accusative | hideget | hidegeket |
| dative | hidegnek | hidegeknek |
| instrumental | hideggel | hidegekkel |
| causal-final | hidegért | hidegekért |
| translative | hideggé | hidegekké |
| terminative | hidegig | hidegekig |
| essive-formal | hidegként | hidegekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hidegben | hidegekben |
| superessive | hidegen | hidegeken |
| adessive | hidegnél | hidegeknél |
| illative | hidegbe | hidegekbe |
| sublative | hidegre | hidegekre |
| allative | hideghez | hidegekhez |
| elative | hidegből | hidegekből |
| delative | hidegről | hidegekről |
| ablative | hidegtől | hidegektől |
| non-attributive possessive - singular | hidegé | hidegeké |
| non-attributive possessive - plural | hidegéi | hidegekéi |
Derived terms
- hidegedik
- hidegen
- hidegség
- hidegszik
- hidegül → elhidegül
Compound words
- hidegháború
- jéghideg
Expressions
- hideg zuhany
Noun
hideg (countable and uncountable, plural hidegek)
- cold weather, cold spell
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hideg | hidegek |
| accusative | hideget | hidegeket |
| dative | hidegnek | hidegeknek |
| instrumental | hideggel | hidegekkel |
| causal-final | hidegért | hidegekért |
| translative | hideggé | hidegekké |
| terminative | hidegig | hidegekig |
| essive-formal | hidegként | hidegekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hidegben | hidegekben |
| superessive | hidegen | hidegeken |
| adessive | hidegnél | hidegeknél |
| illative | hidegbe | hidegekbe |
| sublative | hidegre | hidegekre |
| allative | hideghez | hidegekhez |
| elative | hidegből | hidegekből |
| delative | hidegről | hidegekről |
| ablative | hidegtől | hidegektől |
| non-attributive possessive - singular | hidegé | hidegeké |
| non-attributive possessive - plural | hidegéi | hidegekéi |
| Possessive forms of hideg | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hidegem | hidegeim |
| 2nd person sing. | hideged | hidegeid |
| 3rd person sing. | hidege | hidegei |
| 1st person plural | hidegünk | hidegeink |
| 2nd person plural | hidegetek | hidegeitek |
| 3rd person plural | hidegük | hidegeik |
See also
- fázik (“to be/feel cold”)
References
- hideg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- hideg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN