hercig
Hungarian
Etymology
Borrowed from German herzig, from Herz (“heart”). First attested in 1859.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɛrt͡siɡ]
- Hyphenation: her‧cig
Adjective
hercig (comparative hercigebb, superlative leghercigebb)
- (colloquial) cute, sweet, lovely
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hercig | hercigek |
| accusative | herciget | hercigeket |
| dative | hercignek | hercigeknek |
| instrumental | herciggel | hercigekkel |
| causal-final | hercigért | hercigekért |
| translative | herciggé | hercigekké |
| terminative | hercigig | hercigekig |
| essive-formal | hercigként | hercigekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hercigben | hercigekben |
| superessive | hercigen | hercigeken |
| adessive | hercignél | hercigeknél |
| illative | hercigbe | hercigekbe |
| sublative | hercigre | hercigekre |
| allative | hercighez | hercigekhez |
| elative | hercigből | hercigekből |
| delative | hercigről | hercigekről |
| ablative | hercigtől | hercigektől |
Synonyms
- aranyos
- bájos
- helyes
- kedves
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN