heon

heon

Hungarian

Etymology

From the he variant of the obsolete or dialectal hiu (“emptiness”) + -n.[1] Compare csupán (“only”), pusztán (“barely”).[1] First attested c. 1195.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɛon]
• Hyphenation: he‧on
• Rhymes: -on

Adverb

heon (not comparable)

1. (obsolete) only, solely
   • c. 1195, Halotti beszéd és könyörgés:

     Eſ mend paradiſumben uolov gimilcíctul munda nekí elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl.

   • c. 1195, Halotti beszéd és könyörgés:

     Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec.

Synonyms

• csupán, csak, kizárólag

References

1. heon in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

---

Middle English

Pronoun

heon

1. Alternative form of hem (“them”)

Verb

heon

1. Alternative form of hewen (“to make a loud noise”)