hegedű
Hungarian
Etymology
The result of internal development, probably becoming a noun from a participle. The root is of unknown origin. For the ending, compare fésű, seprű.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɛɡɛdyː]
- Hyphenation: he‧ge‧dű
Noun
hegedű (plural hegedűk)
- violin (string instrument)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hegedű | hegedűk |
| accusative | hegedűt | hegedűket |
| dative | hegedűnek | hegedűknek |
| instrumental | hegedűvel | hegedűkkel |
| causal-final | hegedűért | hegedűkért |
| translative | hegedűvé | hegedűkké |
| terminative | hegedűig | hegedűkig |
| essive-formal | hegedűként | hegedűkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hegedűben | hegedűkben |
| superessive | hegedűn | hegedűkön |
| adessive | hegedűnél | hegedűknél |
| illative | hegedűbe | hegedűkbe |
| sublative | hegedűre | hegedűkre |
| allative | hegedűhöz | hegedűkhöz |
| elative | hegedűből | hegedűkből |
| delative | hegedűről | hegedűkről |
| ablative | hegedűtől | hegedűktől |
| Possessive forms of hegedű | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hegedűm | hegedűim |
| 2nd person sing. | hegedűd | hegedűid |
| 3rd person sing. | hegedűje | hegedűi |
| 1st person plural | hegedűnk | hegedűink |
| 2nd person plural | hegedűtök | hegedűitek |
| 3rd person plural | hegedűjük | hegedűik |
Derived terms
- hegedül
- hegedűs
(Compound words):
- hegedűművész
- hegedűszólam
- mélyhegedű
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN