hamisít

hamisít

Hungarian

Etymology

hamis +‎ -ít [1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒmiʃiːt]
• Hyphenation: ha‧mi‧sít

Verb

hamisít

1. (transitive) to falsify, forge, counterfeit

Conjugation

conjugation of hamisít

Infinitive			hamisítani
Past participle			hamisított
Present participle			hamisító
Future participle			hamisítandó
Adverbial participle			hamisítva
Potential			hamisíthat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	hamisítok	hamisítasz	hamisít	hamisítunk	hamisítotok	hamisítanak
		Definite	hamisítom én téged/titeket hamisítalak	hamisítod	hamisítja	hamisítjuk	hamisítjátok	hamisítják
	Past	Indefinite	hamisítottam	hamisítottál	hamisított	hamisítottunk	hamisítottatok	hamisítottak
		Definite	hamisítottam én téged/titeket hamisítottalak	hamisítottad	hamisította	hamisítottuk	hamisítottátok	hamisították
Conditional mood	Present	Indefinite	hamisítanék	hamisítanál	hamisítana	hamisítanánk	hamisítanátok	hamisítanának
		Definite	hamisítanám én téged/titeket hamisítanálak	hamisítanád	hamisítaná	hamisítanánk	hamisítanátok	hamisítanák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	hamisítsak	hamisíts or hamisítsál	hamisítson	hamisítsunk	hamisítsatok	hamisítsanak
		Definite	hamisítsam én téged/titeket hamisítsalak	hamisítsd or hamisítsad	hamisítsa	hamisítsuk	hamisítsátok	hamisítsák
Conjugated infinitive			hamisítanom	hamisítanod	hamisítania	hamisítanunk	hamisítanotok	hamisítaniuk

Derived terms

• hamisítás
• hamisítatlan
• hamisított
• hamisítvány

(With verbal prefixes):

• meghamisít
• odahamisít

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN