halasztás
Hungarian
Etymology
halaszt + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒlɒstaːʃ]
- Hyphenation: ha‧lasz‧tás
Noun
halasztás (plural halasztások)
- delay, deferment (the act of putting off something until a later time)
- postponement, respite, adjournment (a formal delay in a proceeding)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | halasztás | halasztások |
accusative | halasztást | halasztásokat |
dative | halasztásnak | halasztásoknak |
instrumental | halasztással | halasztásokkal |
causal-final | halasztásért | halasztásokért |
translative | halasztássá | halasztásokká |
terminative | halasztásig | halasztásokig |
essive-formal | halasztásként | halasztásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | halasztásban | halasztásokban |
superessive | halasztáson | halasztásokon |
adessive | halasztásnál | halasztásoknál |
illative | halasztásba | halasztásokba |
sublative | halasztásra | halasztásokra |
allative | halasztáshoz | halasztásokhoz |
elative | halasztásból | halasztásokból |
delative | halasztásról | halasztásokról |
ablative | halasztástól | halasztásoktól |
Possessive forms of halasztás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | halasztásom | halasztásaim |
2nd person sing. | halasztásod | halasztásaid |
3rd person sing. | halasztása | halasztásai |
1st person plural | halasztásunk | halasztásaink |
2nd person plural | halasztásotok | halasztásaitok |
3rd person plural | halasztásuk | halasztásaik |
Derived terms
- halasztási
Further reading
- halasztás in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.