gúny
Hungarian
Etymology
Back-formation from gúnyol. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɡuːɲ]
- Hyphenation: gúny
- Rhymes: -uːɲ
Noun
gúny (plural gúnyok)
- ridicule, mockery, sarcasm
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gúny | gúnyok |
| accusative | gúnyt | gúnyokat |
| dative | gúnynak | gúnyoknak |
| instrumental | gúnnyal | gúnyokkal |
| causal-final | gúnyért | gúnyokért |
| translative | gúnnyá | gúnyokká |
| terminative | gúnyig | gúnyokig |
| essive-formal | gúnyként | gúnyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gúnyban | gúnyokban |
| superessive | gúnyon | gúnyokon |
| adessive | gúnynál | gúnyoknál |
| illative | gúnyba | gúnyokba |
| sublative | gúnyra | gúnyokra |
| allative | gúnyhoz | gúnyokhoz |
| elative | gúnyból | gúnyokból |
| delative | gúnyról | gúnyokról |
| ablative | gúnytól | gúnyoktól |
| non-attributive possessive - singular | gúnyé | gúnyoké |
| non-attributive possessive - plural | gúnyéi | gúnyokéi |
| Possessive forms of gúny | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | gúnyom | gúnyaim |
| 2nd person sing. | gúnyod | gúnyaid |
| 3rd person sing. | gúnya | gúnyai |
| 1st person plural | gúnyunk | gúnyaink |
| 2nd person plural | gúnyotok | gúnyaitok |
| 3rd person plural | gúnyuk | gúnyaik |
Derived terms
- gúnyos
Compound words
- gúnybeszéd
- gúnydal
- gúnyirat
- gúnykacaj
- gúnykép
- gúnyköltemény
- gúnymosoly
- gúnynév
- gúnyrajz
- gúnyűzés
- gúnyvers
- öngúny
Expressions
- gúnyt űz
Related terms
- gunyor (archaic) → gunyoros
- gúnyolódik
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- gúny in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN