gördülékeny
Hungarian
Etymology
gördül (“to roll”) + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɡørdyleːkɛɲ]
- Hyphenation: gör‧dü‧lé‧keny
Adjective
gördülékeny (comparative gördülékenyebb, superlative leggördülékenyebb)
- (of speaking or writing style) fluent, smooth, fluid, flowing, voluble
- Synonyms: könnyed, folyékony, sima, egyenletes, folyamatos, zökkenőmentes, fesztelen
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gördülékeny | gördülékenyek |
accusative | gördülékenyet | gördülékenyeket |
dative | gördülékenynek | gördülékenyeknek |
instrumental | gördülékennyel | gördülékenyekkel |
causal-final | gördülékenyért | gördülékenyekért |
translative | gördülékennyé | gördülékenyekké |
terminative | gördülékenyig | gördülékenyekig |
essive-formal | gördülékenyként | gördülékenyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | gördülékenyben | gördülékenyekben |
superessive | gördülékenyen | gördülékenyeken |
adessive | gördülékenynél | gördülékenyeknél |
illative | gördülékenybe | gördülékenyekbe |
sublative | gördülékenyre | gördülékenyekre |
allative | gördülékenyhez | gördülékenyekhez |
elative | gördülékenyből | gördülékenyekből |
delative | gördülékenyről | gördülékenyekről |
ablative | gördülékenytől | gördülékenyektől |
Derived terms
- gördülékenyen
- gördülékenység
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- gördülékeny in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.