gyorsító
Hungarian
Etymology
gyorsít + -ó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɟorʃiːtoː]
- Hyphenation: gyor‧sí‧tó
Noun
gyorsító (plural gyorsítók)
- accelerator
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gyorsító | gyorsítók |
| accusative | gyorsítót | gyorsítókat |
| dative | gyorsítónak | gyorsítóknak |
| instrumental | gyorsítóval | gyorsítókkal |
| causal-final | gyorsítóért | gyorsítókért |
| translative | gyorsítóvá | gyorsítókká |
| terminative | gyorsítóig | gyorsítókig |
| essive-formal | gyorsítóként | gyorsítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyorsítóban | gyorsítókban |
| superessive | gyorsítón | gyorsítókon |
| adessive | gyorsítónál | gyorsítóknál |
| illative | gyorsítóba | gyorsítókba |
| sublative | gyorsítóra | gyorsítókra |
| allative | gyorsítóhoz | gyorsítókhoz |
| elative | gyorsítóból | gyorsítókból |
| delative | gyorsítóról | gyorsítókról |
| ablative | gyorsítótól | gyorsítóktól |
| Possessive forms of gyorsító | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | gyorsítóm | gyorsítóim |
| 2nd person sing. | gyorsítód | gyorsítóid |
| 3rd person sing. | gyorsítója | gyorsítói |
| 1st person plural | gyorsítónk | gyorsítóink |
| 2nd person plural | gyorsítótok | gyorsítóitok |
| 3rd person plural | gyorsítójuk | gyorsítóik |
Derived terms
- gyorsítótár
Related terms
- gyorsít
- gyorsítás
Verb
gyorsító
- present participle of gyorsít