gyilkol

gyilkol

Hungarian

Etymology

From the stem of gyilkos (“murderer”) +‎ -ol (frequentative suffix). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries. [1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɟilkol]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: gyil‧kol

Verb

gyilkol

1. (transitive) to murder, slay, kill

Conjugation

conjugation of gyilkol

Infinitive			gyilkolni
Past participle			gyilkolt
Present participle			gyilkoló
Future participle			gyilkolandó
Adverbial participle			gyilkolva
Potential			gyilkolhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	gyilkolok	gyilkolsz	gyilkol	gyilkolunk	gyilkoltok	gyilkolnak
		Definite	gyilkolom én téged/titeket gyilkollak	gyilkolod	gyilkolja	gyilkoljuk	gyilkoljátok	gyilkolják
	Past	Indefinite	gyilkoltam	gyilkoltál	gyilkolt	gyilkoltunk	gyilkoltatok	gyilkoltak
		Definite	gyilkoltam én téged/titeket gyilkoltalak	gyilkoltad	gyilkolta	gyilkoltuk	gyilkoltátok	gyilkolták
Conditional mood	Present	Indefinite	gyilkolnék	gyilkolnál	gyilkolna	gyilkolnánk	gyilkolnátok	gyilkolnának
		Definite	gyilkolnám én téged/titeket gyilkolnálak	gyilkolnád	gyilkolná	gyilkolnánk	gyilkolnátok	gyilkolnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	gyilkoljak	gyilkolj or gyilkoljál	gyilkoljon	gyilkoljunk	gyilkoljatok	gyilkoljanak
		Definite	gyilkoljam én téged/titeket gyilkoljalak	gyilkold or gyilkoljad	gyilkolja	gyilkoljuk	gyilkoljátok	gyilkolják
Conjugated infinitive			gyilkolnom	gyilkolnod	gyilkolnia	gyilkolnunk	gyilkolnotok	gyilkolniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

• meggyilkol

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN