akrosztichon
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Akrostichon, ultimately from Ancient Greek.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒkrostiɦon] [1]
- Hyphenation: ak‧rosz‧ti‧chon
Noun
akrosztichon (plural akrosztichonok)
- acrostic
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | akrosztichon | akrosztichonok |
| accusative | akrosztichont | akrosztichonokat |
| dative | akrosztichonnak | akrosztichonoknak |
| instrumental | akrosztichonnal | akrosztichonokkal |
| causal-final | akrosztichonért | akrosztichonokért |
| translative | akrosztichonná | akrosztichonokká |
| terminative | akrosztichonig | akrosztichonokig |
| essive-formal | akrosztichonként | akrosztichonokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | akrosztichonban | akrosztichonokban |
| superessive | akrosztichonon | akrosztichonokon |
| adessive | akrosztichonnál | akrosztichonoknál |
| illative | akrosztichonba | akrosztichonokba |
| sublative | akrosztichonra | akrosztichonokra |
| allative | akrosztichonhoz | akrosztichonokhoz |
| elative | akrosztichonból | akrosztichonokból |
| delative | akrosztichonról | akrosztichonokról |
| ablative | akrosztichontól | akrosztichonoktól |
| Possessive forms of akrosztichon | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | akrosztichonom | akrosztichonjaim |
| 2nd person sing. | akrosztichonod | akrosztichonjaid |
| 3rd person sing. | akrosztichonja | akrosztichonjai |
| 1st person plural | akrosztichonunk | akrosztichonjaink |
| 2nd person plural | akrosztichonotok | akrosztichonjaitok |
| 3rd person plural | akrosztichonjuk | akrosztichonjaik |
References
- Laczkó, Krisztina and Attila Mártonfi. Helyesírás (’Orthography’). Budapest: Osiris Kiadó, 2006. →ISBN