akkreditál
Hungarian
Etymology
From German akkreditieren, from French accréditer.[1] With the verb-forming suffix -ál.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒkrɛditaːl]
- Hyphenation: akk‧re‧di‧tál
Verb
akkreditál
- (transitive) to accredit
Conjugation
conjugation of akkreditál
Infinitive | akkreditálni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | akkreditált | |||||||
Present participle | akkreditáló | |||||||
Future participle | akkreditálandó | |||||||
Adverbial participle | akkreditálva | |||||||
Potential | akkreditálhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | akkreditálok | akkreditálsz | akkreditál | akkreditálunk | akkreditáltok | akkreditálnak |
Definite | akkreditálom én téged/titeket akkreditállak | akkreditálod | akkreditálja | akkreditáljuk | akkreditáljátok | akkreditálják | ||
Past | Indefinite | akkreditáltam | akkreditáltál | akkreditált | akkreditáltunk | akkreditáltatok | akkreditáltak | |
Definite | akkreditáltam én téged/titeket akkreditáltalak | akkreditáltad | akkreditálta | akkreditáltuk | akkreditáltátok | akkreditálták | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | akkreditálnék | akkreditálnál | akkreditálna | akkreditálnánk | akkreditálnátok | akkreditálnának |
Definite | akkreditálnám én téged/titeket akkreditálnálak | akkreditálnád | akkreditálná | akkreditálnánk | akkreditálnátok | akkreditálnák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | akkreditáljak | akkreditálj or akkreditáljál | akkreditáljon | akkreditáljunk | akkreditáljatok | akkreditáljanak |
Definite | akkreditáljam én téged/titeket akkreditáljalak | akkreditáld or akkreditáljad | akkreditálja | akkreditáljuk | akkreditáljátok | akkreditálják | ||
Conjugated infinitive | akkreditálnom | akkreditálnod | akkreditálnia | akkreditálnunk | akkreditálnotok | akkreditálniuk |
Derived terms
- akkreditálás
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN