gonosz

gonosz

Hungarian

Etymology

From a Slavic language, compare Serbo-Croatian гнус / gnus (“filth”), Czech hnus (“disgust, abomination”), Russian гнусь (gnusʹ, “filth, foul thing”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡonos]
• Hyphenation: go‧nosz

Adjective

gonosz (comparative gonoszabb, superlative leggonoszabb)

1. evil, malicious, wicked

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gonosz	gonoszak
accusative	gonoszat	gonoszakat
dative	gonosznak	gonoszaknak
instrumental	gonosszal	gonoszakkal
causal-final	gonoszért	gonoszakért
translative	gonosszá	gonoszakká
terminative	gonoszig	gonoszakig
essive-formal	gonoszként	gonoszakként
essive-modal	—	—
inessive	gonoszban	gonoszakban
superessive	gonoszon	gonoszakon
adessive	gonosznál	gonoszaknál
illative	gonoszba	gonoszakba
sublative	gonoszra	gonoszakra
allative	gonoszhoz	gonoszakhoz
elative	gonoszból	gonoszakból
delative	gonoszról	gonoszakról
ablative	gonosztól	gonoszaktól

Synonyms

• aljas
• alantas
• bűnös
• rosszindulatú

Derived terms

• gonoszság

Noun

gonosz (plural gonoszok)

1. evil

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gonosz	gonoszok
accusative	gonoszt	gonoszokat
dative	gonosznak	gonoszoknak
instrumental	gonosszal	gonoszokkal
causal-final	gonoszért	gonoszokért
translative	gonosszá	gonoszokká
terminative	gonoszig	gonoszokig
essive-formal	gonoszként	gonoszokként
essive-modal	—	—
inessive	gonoszban	gonoszokban
superessive	gonoszon	gonoszokon
adessive	gonosznál	gonoszoknál
illative	gonoszba	gonoszokba
sublative	gonoszra	gonoszokra
allative	gonoszhoz	gonoszokhoz
elative	gonoszból	gonoszokból
delative	gonoszról	gonoszokról
ablative	gonosztól	gonoszoktól

Possessive forms of gonosz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gonoszom	gonoszaim
2nd person sing.	gonoszod	gonoszaid
3rd person sing.	gonosza	gonoszai
1st person plural	gonoszunk	gonoszaink
2nd person plural	gonoszotok	gonoszaitok
3rd person plural	gonoszuk	gonoszaik