fülű
See also: fúlù and fúlǔ
Hungarian
Etymology
fül (“ear”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfylyː]
- Hyphenation: fü‧lű
Adjective
fülű (not comparable)
- -eared, with a …… ear or ears (having a specific kind of ear[s])
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fülű | fülűek |
| accusative | fülűt | fülűeket |
| dative | fülűnek | fülűeknek |
| instrumental | fülűvel | fülűekkel |
| causal-final | fülűért | fülűekért |
| translative | fülűvé | fülűekké |
| terminative | fülűig | fülűekig |
| essive-formal | fülűként | fülűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fülűben | fülűekben |
| superessive | fülűn | fülűeken |
| adessive | fülűnél | fülűeknél |
| illative | fülűbe | fülűekbe |
| sublative | fülűre | fülűekre |
| allative | fülűhöz | fülűekhez |
| elative | fülűből | fülűekből |
| delative | fülűről | fülűekről |
| ablative | fülűtől | fülűektől |
Coordinate terms
- (second elements of body part compounds) testű, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, patájú, pofájú, sarkú, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tüdejű, ujjú, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, törzsű, virágú