függöny

Hungarian

Etymology

From függ (“to hang on”) +‎ -öny (“noun-forming suffix”). Created by Dániel Kmeth during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

IPA^(key): [ˈfyɡːøɲ]
Audio (file)
Hyphenation: füg‧göny
Rhymes: -øɲ

Noun

függöny (plural függönyök)

curtain (piece of cloth covering a window)
Synonym: firhang

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	függöny	függönyök
accusative	függönyt	függönyöket
dative	függönynek	függönyöknek
instrumental	függönnyel	függönyökkel
causal-final	függönyért	függönyökért
translative	függönnyé	függönyökké
terminative	függönyig	függönyökig
essive-formal	függönyként	függönyökként
essive-modal	—	—
inessive	függönyben	függönyökben
superessive	függönyön	függönyökön
adessive	függönynél	függönyöknél
illative	függönybe	függönyökbe
sublative	függönyre	függönyökre
allative	függönyhöz	függönyökhöz
elative	függönyből	függönyökből
delative	függönyről	függönyökről
ablative	függönytől	függönyöktől
non-attributive possessive - singular	függönyé	függönyöké
non-attributive possessive - plural	függönyéi	függönyökéi

Possessive forms of függöny
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	függönyöm	függönyeim
2nd person sing.	függönyöd	függönyeid
3rd person sing.	függönye	függönyei
1st person plural	függönyünk	függönyeink
2nd person plural	függönyötök	függönyeitek
3rd person plural	függönyük	függönyeik

Derived terms

függönyöz

Compound words with this term at the beginning

függönyanyag
függönybojt
függönybőr
függönyfa
függönynyílás
függönyrojt
függönyszárny
függönytartó
függönytüll
függönyzsinór

Compound words with this term at the end

előfüggöny
gyöngyfüggöny
ködfüggöny
vasfüggöny