fáta
See also: fata, făta, fată, fața, față, and FATA
Hungarian
FWOTD – 16 January 2015
Etymology
From Romanian fată (“girl, daughter”), from Latin fēta, feminine of fētus (“bringing forth, offspring”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfaːtɒ]
- Hyphenation: fá‧ta
Noun
fáta (plural fáták)
- (dialectal) Romanian girl
- circa 1775, Ábrahám Barcsay: "Lakodalom módja az oláhoknál"
- Hagyd, én lefesthessem e szent sokadalmat,
- Hol az egész vásár keres lakadalmat,
- Hol fáta ficsórnak igér oly jutalmat,
- Mely két fáradt szívnek nem okoz unalmat.
- circa 1775, Ábrahám Barcsay: "Lakodalom módja az oláhoknál"
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fáta | fáták |
| accusative | fátát | fátákat |
| dative | fátának | fátáknak |
| instrumental | fátával | fátákkal |
| causal-final | fátáért | fátákért |
| translative | fátává | fátákká |
| terminative | fátáig | fátákig |
| essive-formal | fátaként | fátákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fátában | fátákban |
| superessive | fátán | fátákon |
| adessive | fátánál | fátáknál |
| illative | fátába | fátákba |
| sublative | fátára | fátákra |
| allative | fátához | fátákhoz |
| elative | fátából | fátákból |
| delative | fátáról | fátákról |
| ablative | fátától | fátáktól |
| Possessive forms of fáta | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | fátám | fátáim |
| 2nd person sing. | fátád | fátáid |
| 3rd person sing. | fátája | fátái |
| 1st person plural | fátánk | fátáink |
| 2nd person plural | fátátok | fátáitok |
| 3rd person plural | fátájuk | fátáik |