fosztóképző

Hungarian

fosztó (“depriving”) +‎ képző (“suffix”)

fosztóképző (plural fosztóképzők)

privative suffix (a suffix indicating the absence of something, e.g. -talan/-telen, -tlan/-tlen)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	fosztóképző	fosztóképzők
accusative	fosztóképzőt	fosztóképzőket
dative	fosztóképzőnek	fosztóképzőknek
instrumental	fosztóképzővel	fosztóképzőkkel
causal-final	fosztóképzőért	fosztóképzőkért
translative	fosztóképzővé	fosztóképzőkké
terminative	fosztóképzőig	fosztóképzőkig
essive-formal	fosztóképzőként	fosztóképzőkként
essive-modal	—	—
inessive	fosztóképzőben	fosztóképzőkben
superessive	fosztóképzőn	fosztóképzőkön
adessive	fosztóképzőnél	fosztóképzőknél
illative	fosztóképzőbe	fosztóképzőkbe
sublative	fosztóképzőre	fosztóképzőkre
allative	fosztóképzőhöz	fosztóképzőkhöz
elative	fosztóképzőből	fosztóképzőkből
delative	fosztóképzőről	fosztóképzőkről
ablative	fosztóképzőtől	fosztóképzőktől
non-attributive possessive - singular	fosztóképzőé	fosztóképzőké
non-attributive possessive - plural	fosztóképzőéi	fosztóképzőkéi

Possessive forms of fosztóképző
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fosztóképzőm	fosztóképzőim
2nd person sing.	fosztóképződ	fosztóképzőid
3rd person sing.	fosztóképzője	fosztóképzői
1st person plural	fosztóképzőnk	fosztóképzőink
2nd person plural	fosztóképzőtök	fosztóképzőitek
3rd person plural	fosztóképzőjük	fosztóképzőik