fordul

fordul

Hungarian

Etymology

[after 1372] Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Uralic *pürke- (*pȣrγɜ-) (“to turn, revolve, spin”)[1] + -dul (“reflexive suffix”).[2]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfordul]
• Hyphenation: for‧dul

Verb

fordul

1. (intransitive) to turn

   Synonyms: kanyarodik, tér

Conjugation

conjugation of fordul

Infinitive			fordulni
Past participle			fordult
Present participle			forduló
Future participle			-
Adverbial participle			fordulva
Potential			fordulhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	fordulok	fordulsz	fordul	fordulunk	fordultok	fordulnak
		Definite	intransitive verb, definite forms are not used
	Past	Indefinite	fordultam	fordultál	fordult	fordultunk	fordultatok	fordultak
		Definite	-
Conditional mood	Present	Indefinite	fordulnék	fordulnál	fordulna	fordulnánk	fordulnátok	fordulnának
		Definite	-
Subjunctive mood	Present	Indefinite	forduljak	fordulj or forduljál	forduljon	forduljunk	forduljatok	forduljanak
		Definite	-
Conjugated infinitive			fordulnom	fordulnod	fordulnia	fordulnunk	fordulnotok	fordulniuk

Derived terms

• fordulás
• fordulat

(With verbal prefixes):

• átfordul
• befordul
• belefordul
• elfordul
• előfordul
• előrefordul
• felfordul
• félrefordul
• fölfordul
• hátrafordul
• idefordul
• kifordul
• körülfordul
• lefordul
• megfordul
• odafordul
• ráfordul
• szembefordul
• visszafordul

(Expressions):

• fordul a kocka

Related terms

• fordít
• forgat
• forog

References

1. Entry #837 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN