firkál
Hungarian
Etymology
Of debated origin: [1]
- Native development from the reduplication irkál-firkál.
- From Latin fricare with the verb-forming suffix -ál.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfirkaːl]
- Hyphenation: fir‧kál
Verb
firkál
- (transitive, intransitive) to scribble, scrawl
Conjugation
conjugation of firkál
| Infinitive | firkálni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | firkált | |||||||
| Present participle | firkáló | |||||||
| Future participle | firkálandó | |||||||
| Adverbial participle | firkálva | |||||||
| Potential | firkálhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | firkálok | firkálsz | firkál | firkálunk | firkáltok | firkálnak |
| Definite | firkálom én téged/titeket firkállak | firkálod | firkálja | firkáljuk | firkáljátok | firkálják | ||
| Past | Indefinite | firkáltam | firkáltál | firkált | firkáltunk | firkáltatok | firkáltak | |
| Definite | firkáltam én téged/titeket firkáltalak | firkáltad | firkálta | firkáltuk | firkáltátok | firkálták | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | firkálnék | firkálnál | firkálna | firkálnánk | firkálnátok | firkálnának |
| Definite | firkálnám én téged/titeket firkálnálak | firkálnád | firkálná | firkálnánk | firkálnátok | firkálnák | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | firkáljak | firkálj or firkáljál | firkáljon | firkáljunk | firkáljatok | firkáljanak |
| Definite | firkáljam én téged/titeket firkáljalak | firkáld or firkáljad | firkálja | firkáljuk | firkáljátok | firkálják | ||
| Conjugated infinitive | firkálnom | firkálnod | firkálnia | firkálnunk | firkálnotok | firkálniuk | ||
Derived terms
- firka
- firkant
- firkász
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN