feszeng

feszeng

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested stem of unknown origin + -eng (frequentative verb-forming suffix).[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛsɛŋɡ]
• Hyphenation: fe‧szeng
• Rhymes: -ɛŋɡ

Verb

feszeng

1. (intransitive) to fidget, squirm (to be restless)

   Synonyms: fészkelődik, izeg-mozog, nyugtalankodik, egyik lábáról a másikra áll

2. (intransitive) to feel embarrassed or uncomfortable, to cringe (to be ill at ease, to feel uneasy)

   Synonyms: zavarban van, feszélyezve érzi magát

Conjugation

conjugation of feszeng

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	feszengek	feszengsz	feszeng	feszengünk	feszengtek	feszengnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	feszengtem	feszengtél	feszengett	feszengtünk	feszengtetek	feszengtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	feszengnék	feszengnél	feszengne	feszengnénk	feszengnétek	feszengnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	feszengjek	feszengj or feszengjél	feszengjen	feszengjünk	feszengjetek	feszengjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	feszengni		feszengnem	feszengned	feszengnie	feszengnünk	feszengnetek	feszengniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			feszengés	feszengő	feszengett	―	feszengve	feszenghet

or

conjugation of feszeng

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	feszengek	feszengesz	feszeng	feszengünk	feszengetek or feszengtek	feszengenek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	feszengtem	feszengtél	feszengett	feszengtünk	feszengtetek	feszengtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	feszengenék	feszengenél	feszengene	feszengenénk	feszengenétek	feszengenének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	feszengjek	feszengj or feszengjél	feszengjen	feszengjünk	feszengjetek	feszengjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	feszengeni		feszengenem	feszengened	feszengenie	feszengenünk	feszengenetek	feszengeniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			feszengés	feszengő	feszengett	―	feszengve	feszenghet

Related terms

• feszeget
• feszes
• feszít
• fesztelen
• feszül

 

References

1. feszeng in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• feszeng in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN