feltámaszt

feltámaszt

Hungarian

Etymology

fel- +‎ támaszt

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛltaːmɒst]
• Hyphenation: fel‧tá‧maszt

Verb

feltámaszt

1. (transitive, religion) to resurrect (to raise from the dead)
2. (transitive) to prop (to support or shore up something)
3. (transitive) to evoke, revive (to recover from a state of oblivion, obscurity, neglect)

Conjugation

conjugation of feltámaszt

Infinitive			feltámasztani
Past participle			feltámasztott
Present participle			feltámasztó
Future participle			feltámasztandó
Adverbial participle			feltámasztva
Potential			feltámaszthat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	feltámasztok	feltámasztasz	feltámaszt	feltámasztunk	feltámasztotok	feltámasztanak
		Definite	feltámasztom én téged/titeket feltámasztalak	feltámasztod	feltámasztja	feltámasztjuk	feltámasztjátok	feltámasztják
	Past	Indefinite	feltámasztottam	feltámasztottál	feltámasztott	feltámasztottunk	feltámasztottatok	feltámasztottak
		Definite	feltámasztottam én téged/titeket feltámasztottalak	feltámasztottad	feltámasztotta	feltámasztottuk	feltámasztottátok	feltámasztották
Conditional mood	Present	Indefinite	feltámasztanék	feltámasztanál	feltámasztana	feltámasztanánk	feltámasztanátok	feltámasztanának
		Definite	feltámasztanám én téged/titeket feltámasztanálak	feltámasztanád	feltámasztaná	feltámasztanánk	feltámasztanátok	feltámasztanák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	feltámasszak	feltámassz or feltámasszál	feltámasszon	feltámasszunk	feltámasszatok	feltámasszanak
		Definite	feltámasszam én téged/titeket feltámasszalak	feltámaszd or feltámasszad	feltámassza	feltámasszuk	feltámasszátok	feltámasszák
Conjugated infinitive			feltámasztanom	feltámasztanod	feltámasztania	feltámasztanunk	feltámasztanotok	feltámasztaniuk

Derived terms

• feltámasztás