felizgul

felizgul

Hungarian

Etymology

From fel- +‎ izgul.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlizɡul]
• Hyphenation: fel‧iz‧gul
• Rhymes: -ul

Verb

felizgul (intransitive)

1. to get excited
2. to get aroused, to get horny, to get turned on (become sexually excited)

Conjugation

conjugation of felizgul

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	felizgulok	felizgulsz	felizgul	felizgulunk	felizgultok	felizgulnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	felizgultam	felizgultál	felizgult	felizgultunk	felizgultatok	felizgultak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	felizgulnék	felizgulnál	felizgulna	felizgulnánk	felizgulnátok	felizgulnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	felizguljak	felizgulj or felizguljál	felizguljon	felizguljunk	felizguljatok	felizguljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	felizgulni		felizgulnom	felizgulnod	felizgulnia	felizgulnunk	felizgulnotok	felizgulniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			felizgulás	felizguló	felizgult	―	felizgulva	felizgulhat

Derived terms

• felizgulás
• felizguló

 

Related terms

• felizgat
• izgalom
• izgat
• izgul

 

Further reading

• felizgul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN